Jó’ van az úgy – az igénytelenség kultúrája

A közösségi oldalak egyik előnye és egyben hátránya, hogy ömlik az információ. Örülünk annak, ha egy minket érdeklő esemény híre eljut hozzánk, vagy megtudjuk, hogy a kedvenc webshopunk leárazást tart. Online előadásokat nézhetünk, tanulhatunk az iskolán kívül is.
Most nem az előnyökről szeretnék beszélni, azokat mindenki közhelyként hangoztatja, és lelkesen bólogat. Lássuk a sötét oldalt, a „jó’ van az úgy” bugyrát a közösségi média poklának.

Nem ezzel fogok természetfotós csoportokban dicsekedni

Oktatóvideók

Youtube-ról mindent meg lehet tanulni, igaz? Igen lehetséges, de hogy jól vagy rosszul az egy más kérdés. Minden témában rengeteg videót találunk, és szükség van alapokra ahhoz, hogy eldöntsük, melyik videóban van igazi szakértelem. Az elbizakodottság és a jó’ van az úgy az oktatás terén nem szerencsés kombináció. A Youtube-on pedig a leghangosabb nyer, nem az, aki megfelelő minőségben és tudással készíti el az anyagát.
A Youtube algoritmusa is félrevihet minket… Ha rajzolni szeretne valaki megtanulni, a jobb agyféltekés videókat fogja kapni. Azt fogja gondolni, hogy ez így működik. Fotóról lehet másolni nagyon pontosan, de az másolás lesz, nem művészet. A fényképezőgépemmel szebb képet készítek töredék idő alatt.

Facebook posztok

A jó’ van az úgy jellemző terepe a Facebook. Most leginkább a fotós csoportokról lesz szó, mert azokra látok rá jobban, de valószínűleg más területen is ez van.
Mióta rajzolni tanulok, azóta az anatómiával kapcsolatos baklövésekre érzékenyebb vagyok, de azelőtt is zavart. A csonkolások, furcsa, kitekert pózok, rossz világítás is sokak szerint rendben vannak, és nem érdemelnek kiritkát. Ha mégis történik ilyen, akkor a kritizáló áshatja el magát, a hasonlóan gondolkodók megvédik a mundér becsületét. A művészi önkifejezés nem egyenlő a „jó’ van az úgy”-gyal.
Életlen, nem ott van a fókusz, ahol kell, ferde a kép, rettenetes a retus? Jó’ van az úgy! Rosszabb esetben még bátorító, dicsérő kommenteket is kap az elkövető, mintha az igénytelenség volna a norma. Ilyenkor húzza meg magát az, aki építő kiritkát fogalmazna meg, mert szétszedik a rajongók. Ez az elkövető fotósnak se jó, mert ebben a mocsárban fog tengődni, mert azt hiszi, hogy ez a stílusa, és jó’ van az úgy.

Nem ártott volna, ha bekapcsolom a vakut fotózás előtt... Ezzel sem dicsekszem sehol.

Mindennapok

Ez a hozzáállás velünk van mindenütt. A kőművesnek megfelel a ferde fal, a hegesztő olyan lyukas varratokat készít, mint a szita és lehetne sorolni, hogy mi minden tartozik a „jó’ van az úgy” kultúrájába. Talán a legrosszabb, amikor a tanárok állnak hozzá így a munkájukhoz, és a gyerekek is ebben nőnek fel. Így termelődik mindig újra a „jó’ van az úgy” kultúrája.

Összefoglalva:

• Nézz utána annak, amit tanulni akarsz, hogy a Youtube-on eldöntsd, mi a releváns és megfelelő minőségű.
• Ne gondold azt, hogy az a jó kép, amit mások agyondicsérnek.
• Örülj, ha őszinte véleményt kapsz, az nagy kincs.
• Ne menj bele kompromisszumokba. Ha egy szakember nem olyan munkát adott át, amilyet szerettél volna, ne hagyd magad.
• Ne engedj a „jó’ van az úgy”-nak! Nehéz, mert a legtöbben ebbe a kényelmes mocsárba húznának le.

Scroll to Top